Kazbek recept tárkonnyal és (s)hóval

A hegymászásnak nincs receptje, de most mégis próbáljuk meg. 

Ez némi lépésbiztonságot, jó fizikai állapotot, egy csipetnyi szerencsét, kanálnyi képzettséget, nagymértékű óvatosságot és egy nagyon jó csapatot igényel! 




Szóval, vegyünk 1 kg lisztet, 2 dl tejet, 1,5 dkg élesztőt, 2 dl vizet, 1 tojást, sót, olajat. Gyúrjuk össze, majd kelesztés után lapítsuk ki, halmozzuk el sajttal, vajjal, tojással, és mehet a sütőbe, szép aranybarna legyen. Hívjuk khatsapurinak. 
A legjobb, ha melegen hozza ki a pincér, tárkonyos limonádé kíséretében, egy Grúz vidéki vendéglőben. Valahol a Kaukázusban. A vendéglő neve legyen 5047, és az asztaltól az 5047 méter magas Kazbek csúcs impozáns, szikrázó piramisa legyen látható!

A Kazbek, ahol néhány nappal ezelőtt az öreg titán, Prométeusz láncait kerestük, vártuk hogy a szél az ókor első csepp borának illatával kényeztesse orrunkat. Ahonnan néhány napja a horizontot bámulhattuk. A nap égette arcunkon már csak a mosoly látható és nincs nyoma másnak, sem küzdelemnek sem fáradságnak. Már nem gondolunk - az égető napra ,- a nehéz hátizsákra, - a hófúvásra, - a hidegre, - a 9 órás csúcsmenetre, - a kitett meredek hegyoldalra,- a kicsatolódott hágóvasra, - a liluló ujjakra, - néhány keserűséges pillanatot okozó, nem odavaló mászótársunkra, - a szétesett mozgásra, - nem a peepshow látványától, hanem az UV sugárzástól káprázó szemeinkre, - a fájó végtagokra, - a szótlan, nehézkes lejövetelre, - fojtó levegővételekre, - szédülésre, - hogy az izzadságtól és a mosdatlanságtól, olyan kellemetlen illatúak voltunk, hogy a kobra fejét ütni kellett volna, hogy belénk marjon, - hogy minden gondolatunk, kecsesen hullámzó látomásként egy meleg zuhanyon, ágyon, párnákon, zacskótlan ennivalón, normális WC-n, tiszta ruhán járt és nem utolsósorban egy gőzölgő kávén. 


























A csúcsélmény felidézett látványa ezeket mind elfeledtette és kitörölte emlékeinkből. Mindenből csak a szép és jó maradt meg. A nap melegen süt, jó ízűen eszünk, majd lefojtjuk egy kis helyi nevezetességgel, egy remekművel: a Chachával.... és még egy Chachával! 
Nos, valaki e nevet nem ismeri? Akkor, mint a népmese végén... járjon utána. Megéri!!!!











Lejegyezte: Wetzer Antal
Fénykép: Wetzer Antal és Fodor András




Megjegyzések